Kedves Látogató! Üdvözöllek a blogomon, ahol scrapbook alkotásaimat láthatod. 2009. márciusában találkoztam a scrapbookinggal, és azóta az életem részévé vált.
Ha tetszik, amit látsz, vagy épp ellenkezőleg: nem tetszik, és esetleg építő jellegű kritikád van számomra, ne fogd vissza magad. Szólj hozzám! Szívesen veszem! :)
.

Mese, mese...

>> 2012. június 5., kedd

... bár nincs mátka, és pillangós madárka sem. Volt viszont múlt héten egy nagyon jó kihívás a cewe-n, amit nem tudtam kihagyni. A kedvenc mesénket kellett oldalba foglalni. Mindig is szerettem a meséket, mind a mai napig ezek tudnak leginkább kikapcsolni, bár tény, hogy most már Hamupipőke és Csipkerózsika helyett inkább Harry Potter-t olvasok...
De vissza a gyerekkorba, olyan 8-10 éves koromba - a kedvencem egy észak-amerikai indián népmese volt, nem túl vidám, de azért mégis pozitív kicsengésű. Mindig is szerettem a kutyákat, gyerekkorom nagy részében volt is kutyánk, talán emiatt fogott meg ennyire ez a mese. És bevallom, ahogy újraolvastam most a kihívás kapcsán, rájöttem, hogy még mindig a hatása alatt vagyok...

A leghűségesebb barát
Vaku, az öreg indián megszámlálhatatlan esztendő óta figyelte a dél felé húzó vadlibákat s a vágtató bölénycsordák dübörgését. Sok-sok tél elmúlt már tanyája, az Elveszett Völgy felett. Csendes, komor árnyak vették körül, s az öreg indián lassan megértette őket. Esténként a csillagok kigyúltáig beszélgetett velük.
 Egy este, amikor az árnyékok talán a leghosszabbra nyúltak, üzenet jött a Nagyszellemtől:
 „Manitu vár téged. Készülj az útra! Készülj... Búcsúzz el, Vaku, búcsúzz...” - szólt a susogó hang.
 - Kitől búcsúzhatnék? Fiaim, lányaim már régen szétszóródtak a földön. A szomszédok pedig csak örülnek, ha örökre elmegyek - válaszolta keserű mosollyal Vaku. Azzal fogta az evezőjét, és lement a Nagy Folyóhoz.
 Ezüstös köd ült a folyón. Vaku vízre tolta a kenut, s magát a sodrásra bízva, elindult az Örök Vadászmezők felé. A víz egyre gyorsult, gyorsult végül vágtatva ereszkedett a Mennydörgés-zuhataghoz. Már hallatszott a vízesés zúgása. „Ez az én halotti énekem” - gondolta Vaku, de a törékeny csónak a fülsiketítő dübörgésben sértetlenül szállt alá a zuhatagon. Sima, tejfehér vízen folytatta útját.
- Ez már a Fehér Folyó. Az út végéhez közeledem.
Vaku szétnézett. A kenu egy szelíd öböl vizére siklott, az öblöt hatalmas sziklakapu zárta le. Az öreg indián a fehér, homokos partra siklatta a csónakot, és kiszállt.
Abban a pillanatban feltárult a sziklakapu, s két harcos lépett elő, fejükön aranyos tolldísz.
- Vártunk téged. Az Örök Vadászmezők őrei vagyunk - szólott az egyik.
- Egymagad akarsz belépni a kapun? - kérdezte a társa.
- Már régóta nincsenek barátaim. Különben is, erre az útra kicsoda kísérne el? - válaszolt Vaku.
- Hát akkor ki az, aki ilyen szomorú szemmel vár már oly régóta ott a folyóparton?Vaku hátrafordult, s szeme a leghűségesebb szem tekintetével találkozott, amelyet valaha is ismert hosszú életében.
- Ó, a kutyám! A kutyám várt reám? - álmélkodott.
 És karjába vette hűséges barátját.
- Pedig milyen régen nem gondoltam rá! - mondta még.
- Látod, ő az, aki téged a legjobban szeret - hangzott a Nagy-szellem hangja messziről.
Az öreg indián egyetlen barátjával együtt lépett az Örök Vadászmezőkre, és elindultak azon az ösvényen, amelyről még senki nem tért vissza...
És az oldalam:
credits soon

És néhány hír Anna háza tájáról:


AnnaPage MakeOver Challenge


AnnaLift (6.1.12-6.7.12)




Layout Deconstructed No. 9 by aA


És a mai nap híre, hogy nyertem 20$-t Vinnie Pearce boltjába!!!!!! :) Úgyhogy már jár az agyam, hogy mire is költsem...

Szép napot mindenkinek ezen az esős reggelen!
Eszti

Read more...

Artisan Notebook és Anna-oldalak

>> 2012. június 3., vasárnap

Egy gyors bejegyzés, mielőtt fejemre nő megint a sok elmaradás...

Megjelent az Artisan Notebook júniusi száma - és rengeteg magyar oldal található most benne. Nagyon jó érzés volt végiglapozni, és látni Margó, Ági, Zita, Giny és Ányi oldalait. Ráadásul Val C. a kiemelt dizájner a hónapban, akihez szintén személyes szálak fűznek, nála voltam először CT-tag és rengeteget köszönhetek neki és azoknak az időknek.

Introducing the June 2012 Artisan Notebook (TM)
Hoztam én is két oldalt a magazinból (három szerepel benne, de az egyiket már ismeritek).

Elsőként a havi Guild Kit-tel készült oldalam Julcsika születéséről:

::: credits :::
És egy korábbi állapot, ezen a fotón még 7 hónapos terhes vagyok. Ez egy korábbi oldalam újrafeldolgozása.

::: credits :::
fotó: 1point4 Stúdió (2008.)
És hoztam két oldalt Anna akciós és új készleteivel. Az első oldalon pár régi fotót dolgoztam fel, mert amikor megláttam ezt az epres készletet, valahogy egyből ez az élmény jutott eszembe - bár semmi köze sincs az eperhez...

::: credits :::
photo editing with PostworkShop 3
És végül a legújabb oldalam - most kaptam rengeteg fotót a bébiszitterünktől, és azokból dolgoztam fel kettőt, szerintem hozok is még majd ezekből, mert annyira jó fotókat csinált a gyerkőcökről...

::: credits :::
További szép hétvégét mindenkinek!
Eszti

Read more...

  © Blogger template Webnolia by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP