Beleszerettem Franci 10+-1-es kihívásába, de sajnos nem sikerült időben oldalt készítenem. Viszont mivel nagyon foglalkoztatott a téma, utólag mégis belevágtam. Ez sikeredett belőle:
Art Play Find My Way by Anna Aspnes
Artsy Blooms No. 1 by Anna Aspnes
Art Play Palette 2 by Anna Aspnes
AdChallenge Brushes 1 by Katie Petriet
1999-ben még egyetemista voltam, túl a szakirányválasztáson, épp egy nem túl jól működő távházasság kellős közepén. Aztán nagyot gondoltam, és elhatároztam, hogy elválok. Nehéz döntés volt, mert még szerettem a férjemet, és szerencsére máig jó a kapcsolat közöttünk. Kicsit belehaltam, de újrakezdtem, és most a helyemen vagyok, szóval azt mondom, megérte. A komment igazából erről szól, csak kissé személyesebben, ezért nem másolom ki. Mivel nem is igazán látszik, így nem cseréltem Lorem Ipsum-ra.
A jelenre vonatkozó rész teljesen publikus, szerintem viszonylag jól is látszik, de azért kimásolom, ha valakit érdekel:
- 34 éves vagyok
- boldog házasságban élek
- édesanya vagyok
- szeretem a munkám
- bízom a jövőben
- hiszem, hogy mindennek megvan a maga oka
- megtaláltam az önkifejezés nekem megfelelő módját
- ismerem a képességeimet és a gyengeségeimet
- tudom, hogy bármilyen helyzetben képes vagyok talpraállni
- vannak barátaim
- még mindig tudok játszani
- még mindig vannak álmaim,de már tudom, hogy a valóság is szép
*******************************
És egy kis elmélkedés a CT-kről. Timi vetette fel a
témát, de pont akkor nem voltam olyan állapotban, hogy válaszoljak rá, így most teszem meg.
Kicsit visszamegyek az időben odáig, amikor én kezdtem.
Véletlenül akadtam rá a scrapbooking-ra, és egyből megtetszett. Hirtelen felindulásból elkészítettem az első oldalamat (napokig készült... :D), amihez mindössze egy képkeretet használtam fel. Megfertőződtem. Jöttek az ötletek, de nem volt semmi háttérinformációm, időm még kevesebb, így rettentően stresszelt a dolog.
Akkor találtam rá a
cewe-re és a heti
kihívásokra. Ez kicsit rendszerezte a szkreppel kapcsolatos kusza gondolataimat és érzéseimet. Krissz nagyon jó leírásokat készített, sokat tanultam, és megvolt a rendszeressége a dolognak. Ekkor még egyáltalán nem vásároltam készleteket. Egyrészt azt sem tudtam, hogy mi az, ami nem csak tetszik, hanem használni is tudom. Másrészt távol állt tőlem az internetes vásárlás.
Közben alakulgattam, kezdtem ráérezni, hogy én hogyan tudok nekem tetsző oldalakat készíteni. Akkor már figyelmesebben bóklásztam a galériákban és feltűnt, hogy vannak CT oldalak. Fogalmam sem volt róla, hogy mi az, de aztán megtudtam. Nagyon felnéztem azokra, akik CT-tagok voltak, nekem ez teljesen elérhetetlen dolognak tűnt.
Aztán regisztráltam a DST-n, és kis idő elteltével jelentkeztem az első
OKC-re (one kit call). Kíváncsi voltam, hogy mit tudok egy készlet felhasználásával alkotni. És sikerült. Rájöttem, hogy ez meg is könnyíti a dolgomat, mert nekem nagyon nehezen ment a több készletből válogatás - a bőség zavara volt. Ez behatárolt, ezáltal megnyugtatott.
Aztán szólt Ányi, hogy Val C.
CT-tagokat keres, és hogy érdekelne-e a dolog. Madarat lehetett volna velem fogatni! Nagyon lelkes voltam, Val-nak nagyon jó készletei vannak. Rákaptam az ízére, sokat fejlődtem szerintem ezek által.
Aztán én is jelentkezgettem, és olyan boldog voltam, amikor sikerült bejutnom egy-egy helyre. A készletek vonzottak, a kihívás, a megmérettetés, és nekem a határidők is kellettek. Alapvetően halogatós típus vagyok, amivel a saját agyamra megyek néha, szóval nekem kellenek ezek a mások által megszabott határidők.
És mostanában jutottam el arra a szintre, amikor már tudom, hogy mi az, amit fel akarok használni egy-egy oldalamhoz. Most már nem stresszel az, ha nem egy adott készletből kell oldalt csinálnom, hanem a saját fantáziámra hagyatkozhatom. Szívesen csinálok már oldalakat
"csak úgy".
Itt a nyár, egyre kevesebb időm van. Ezen a héten 4 oldalt csináltam, és nem is hiszem, hogy sikerül többet. Beni ma van utoljára oviban, 10 hét itthonlét következik. Szóval minimálisra fog szerintem csökkenni az oldalaim száma.
Sok CT-t lemondtam, Val-nál és Gabs-nál szeptemberig kértem haladékot, mert mindketten szerették volna, ha nem megyek végleg el. Most már tényleg csak a "barátok" maradtak, de még így sem vagyok biztos benne, hogy helyt tudok állni mindenhol.
Merthogy - és itt elértem Timi második kérdéséhez, hogy mi is a CT dolga? - ez kötelez. Rosszul viselem, ha nem sikerül egy-egy készletből jó oldalt csinálnom, mert szerintem azért cserébe, hogy ingyen dolgozhatok egy készlettel, olyan oldalt kell belőle készíteni, ami figyelemfelkeltő, ami segíti a tervezőt (egy-két CT-t pont amiatt mondtam le, mert nem éreztem, hogy elég jó oldalt tudok a készleteiből csinálni).
És még egy gondolat: a sok-sok ingyenkészletem ellenére
vásárolni is szoktam. Vannak kedvenc tervezőim, akiknek szívesen dolgozom a készleteivel. Szinte minden hónapban veszek valamit, mert egyrészt jó érzés az, hogy olyan készletből dolgozhatom, amit teljes egészében én választottam, másrészt, ha már olyan sokat dolgozott vele a tervező, akkor legalább haszna is legyen a dologból...
Read more...
