36 év

Bizonyos megközlítésben egy emberöltő, más megközelítésben is már majd' egy fél... És bár hihetetlen, de ennyi voltam tavaly novemberben. És ma rájöttem, hogy még oldalt sem készítettem róla. Na, nem, mintha zavarna a korom, sosem érdekelt. Nem szeretnék egy nappal sem fiatalabb lenni, és igenis, szeretem, hogy már ennyi idős vagyok.

Tegnap este, amikor megláttam, hogy Anna egy szülinapi készletet küldött, már tudtam, hogy ezt az eseményt fogom megörökíteni. Aztán persze rájöttem, hogy ezek a színek talán túl élénkek, túl harsányak nekem, de aztán meg azt gondoltam, hogy ha jóval visszafogottabb vagyok is, azért azt mindenképpen kifejezik, hogy vidám dolognak tartom még mindig a születésnapomat.

Egy Eminescu vers részletét tettem még rá az oldalra:

A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tűn elő.

(...)

Ezért, ha illan ez az év is,
S a múltba mállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt.

És akkor mutatom is az oldalt:

:::credits:::