Fogas kérdések...

Igen, vannak ilyenek az ember életében. A legnehezebbek azok, amiket nem tud megválaszolni a gyermekének... Ilyenkor jól jön egy nagymama, aki esetleg még emlékszik a régi dolgokra, illetve jól jön egy hobbi, ami egyben lehetőség arra is, hogy megörökítsük gyermekünk életének legfőbb eseményeit...

Benikémnek kiesett az ötödik foga is, ez már a felső metsző, úgyhogy édes foghíjas mosolya lett tőle... Az ominózus kérdés pedig így hangzott: "Anya, neked is esett ki fogad a játszótérről hazafelé menet...?!"

Ezek után belátható, hogy a történet, és az előző fogak kisesének dokumentálása oldalt kívánt... Az oldal pedig el is készült a scrapbook.hu újabb kihívásának egyik inspirációjaként:

részletekért katt a képre

És az oldal:

::: credits :::

A feladat nem volt egyszerű: legalább 50%-ban csíkos hátteret kellett használni az oldal elkészítéséhez. Na, ez nekem nehezen megy: mintás hátteret nagyon-nagyon ritkán (szinte soha sem) használok. De kíváncsi voltam, hogy képes leszek-e ezzel alkotni. Képes voltam, és igazából szeretem a végeredményt. De nem fogok áttérni a mintás hátterekre továbbra sem... :)

Ha valakit érdekelnek a kommentek, bemásolom ide, mert az oldalon - ebben a méretben - nehezen olvashatók:

Két fotó pár óra eltéréssel. És közben az összekuszálódott két mozgó fogadból már csak egy maradt a szádban... Már napok óta vártuk, hogy megtörténjen, állandóan piszkáltad, mozgattad, és délutánra már tényleg szinte összekeveredett az első két fogad. Aztán elmentünk a játszótérre, és hazafelé jövet már annyira lógott a bal felső metszőfogad, hogy mondtam apának, inkább szedje ki a szádból. Nem is nagyon kellett erőltetni, jött magától.

Előtte apa már felkészített: mivel nagy fog, lehet, hogy vérezni fog, és olyan érzés lesz, mintha a konvektort nyalogatnád. Nem is ijedtél meg, amikor tényleg megérezted a vér ízét a szádban , csak ennyit mondtál: „Anya, én szeretem a vér ízét...!” Drága kis vámpírom...

Egész úton hazafelé azt kérdezgetted tőlünk, hogy nekünk is esett-e ki fogunk gyerekkorunkban, amikor épp a játszótérről mentünk haza. Nem elégedtél meg a válasszal, hogy nem emlékszünk rá, így apa kénytelen volt egy gyors eszmefuttatásra: „Hát, kicsim, a gyerekek sokat vannak játszótéren, és sok foguknak kell kiesni, úgyhogy lehet, hogy nekem is esett ki fogam a játszótérről hazafelé menet...”

Itthon aztán tovább faggattál engem is, és végül akkor nyugodtál meg, amikor ezt mondtam: „Kicsim, én sajnos nem emlékszem rá, hogy esett-e ki fogam a játszótérről hazafelé menet, de megígérem, hogy felírom, hogy neked esett ki, és ha a te gyereked egyszer felteszi neked ezt a kérdést, te már biztosan mondhatod neki, hogy igen, neked esett ki fogad a játszótérről hazafelé menet...”

*az első: itthon te szedted ki a szádból és nagyon büszke voltál magadra (hozzáteszem, én is, mert én nem mertem kiszedni) ** a második: a játszótéren, ezt már én szedtem ki, mert majdnem kiesett *** a harmadik: az óvodában, az udvaron (egy zsebkendőbe csomagolta be az óvónéni, és a nadrágod zsebébe tette) **** a negyedik: a kocsiban, evés közben, sikerült le is nyelned (nagyon megijedtél, hogy a fogtündér nem fog tudni róla, de aztán megnyugodtál, hogy mégis, mert megnézi az interneten) ***** az ötödik: a játszótérről hazafelé jövet apa szedte ki a szádból egy zsebkendővel

A kihíváshoz a KCS tagjai készítettek egy freebie-t is, nagyon jó kis csíkos papírokat tartalmaz. A kihívásban található linkről tudjátok letölteni őket.

paper freebie for registered users of scrapbook.hu



Kellemes hétvégét mindenkinek! ;)