Kedves Látogató! Üdvözöllek a blogomon, ahol scrapbook alkotásaimat láthatod. 2009. márciusában találkoztam a scrapbookinggal, és azóta az életem részévé vált.
Ha tetszik, amit látsz, vagy épp ellenkezőleg: nem tetszik, és esetleg építő jellegű kritikád van számomra, ne fogd vissza magad. Szólj hozzám! Szívesen veszem! :)
.

A pitypang meséje

>> 2010. szeptember 8., szerda


Each&Every Day by Sue Cummings

Egyszer volt, hol nem volt... Éppen Jo Hannának készültem oldalt csinálni, amikor megtaláltam ezt a fotót. Nagyon megtetszett. Aztán idézetet kerestem hozzá, és rátaláltam erre a mesére. Gyönyörű, beleszerettem. És az oldal csak nem akart összeállni.

És akkor hirtelen eszembe jutott egy másik oldalam, amin egy vers van, és a gyerekek. Ez itt. És egy komment Agravatiztól:  egy mesekönyvet is készíthetnél a gyerekeid "főszereplésével" És ha egy gondolat már befészkeli magát az agyamba, akkor az már ott van.
Persze nem áltatom magam, de akkor is, jó volt megcsinálni. Szóval egy mese, amit érdemes elolvasni... :D
A pitypang meséje
A virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvalóit, megkérdezte tőlük, nincs-e panaszuk, kérésük, kapnak-e hűvös reggeli harmatot, kedvesen játszadozik-e velük az esti szél, fölkeresik-e őket a pillangók?
A kényes kerti virágok sorra elmondták panaszaikat. A rózsa arra kérte a tündért, intézze úgy, hogy a viola illata ne legyen olyan fűszeres - mert irigy volt ez a kerti rózsa. Irigyelte a viola édes illatát. Azt szerette volna, hogy az emberek csak az ő illatában gyönyörködjenek.
A virágok tündére jószívű volt, amint az egy tündérhez illik. Megszidta hát az irigy rózsát, és megsimogatta a hallgatag, csöndes violát. A százszorszép arra kérte a tündért, növesszen neki töviseket, hogy az emberek nehezebben tudják leszakítani. A liliom élesebb kardokat kért. Az estike meg azt szerette volna, ha ő nem este, hanem reggelenkénk nyílna, illatozna.
A tündér zokon vette a virágokhoz csöppet sem illő sok kérést meg panaszt. Rosszkedvűen ment el a kertből. Elhatározta, hogy egyhamar nem látogatja meg ismét az elkényeztetett virágokat. Lehorgasztott fejjel ballagott hazafelé az erdőben.
Így történt, hogy meglátta az út szélén a porban virító pitypangot.
Megállt előtte:
- Mondd, kedves pitypang nincs valami kérésed, parancsod?
A pitypang csak ingatta sárga fejét, hogy nem, nincs sem kérése, sem panasza.
- Nem kívánsz magadnak jó illatot?
Esetleg tüskéket, hogy ne tudjanak leszakítani a gyerekek?
Nem, a pitypang nem kívánt semmit, de mikor a tündér továbbment, felsóhajtott. Meghallotta a tündér a pitypang sóhaját, visszafordult:
- Talán mégis szeretnél kérni valamit, pitypang?
- Hiába minden, tündér, az én bánatomon te sem tudsz segíteni - mondta a pitypang. - Messze földről kerültem ide, ebbe az országba. Meggyökereztem itt. Tudom, hogy soha többet nem láthatom a hazámat. De ha eszembe jut a régi táj, mindig nagyon szomorú vagyok. Csak legalább a gyermekeim elmehetnének..., de hát azoknak sincs szárnyuk!
Gondolkozott egy kicsit a tündér. Mert csodatevő, nagy hatalma volt, úgy intézte, hogy a pitypang bolyhos fiacskái, leánykái - a termésbóbiták - ezentúl apró szárnyakkal szülessenek. A bóbiták apró szárnyába belekap a szél, repíti őket hegyen - völgyön át. Messzi földre elkerülnek, s ha jó szél fúj, a pitypang egyik - másik fia, lánya visszaröpülhet a régi, elhagyott hazába is.
Tompa Mihály virágregéjét átdolgozta Bartócz Ilona

Posted by Picasa

8 megjegyzés:

Juma 2010. szeptember 8. 8:43  

Ma szép napom lesz!!!!! ... én is úgy gondoltam a "ki a legszebb" oldaladnál, hogy olyan, mint egy mesekönyv illusztráció. ... és ez a mostani is, mint egy álom:-)
Külön köszönöm a mesét, elküldöm Petinek - az oldallal együtt -, ismét megerősítem - a Te segítségeddel - abban, hogy még a pitypang fia, lánya is bármikor visszaröpülhet!!!!!
Többszörösen köszönöm ezt a gyönyörűséget!

altalena 2010. szeptember 8. 9:09  

Csodálatos kis mese! Nagyon megható! Az oldalra is nagyon illett, főleg hogy ilyen szuper fotód volt a férjedről!:)

Kovaxka 2010. szeptember 8. 9:51  

Óóóóóóó, Eszti!

kreatívhit 2010. szeptember 8. 11:02  

Remek ötlet szép kivitelezés.
Köszönöm a mesét még nem ismertem.

Ella 2010. szeptember 8. 14:15  

your page is very nice. I tried to understand the little story with the translator, but it wasn't easy....

icka 2010. szeptember 8. 20:47  

kogy jutnak ilyenek eszedbe?
szupergyönyörűséges!!!!

Kisnyul 2010. szeptember 8. 21:14  

Köszönöm ezt a bejegyzésedet. Még nem ismertem ezt a mesét, de megjegyeztem és továbbítom az ovinkba. (Mi Pitypang oviba járunk) :)

Krisz 2010. szeptember 8. 22:55  

Nagyon bájos mese. köszi. :)

Megjegyzés küldése

  © Blogger template Webnolia by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP