Kedves Látogató! Üdvözöllek a blogomon, ahol scrapbook alkotásaimat láthatod. 2009. márciusában találkoztam a scrapbookinggal, és azóta az életem részévé vált.
Ha tetszik, amit látsz, vagy épp ellenkezőleg: nem tetszik, és esetleg építő jellegű kritikád van számomra, ne fogd vissza magad. Szólj hozzám! Szívesen veszem! :)
.

Újabb készletek - Mörjike és JoHanna

>> 2010. október 26., kedd

ABANDONED OFFICE by Mörjike

Mörjike a múltkori csodás papírkészletéhez most elkészítette az elemeket is. Mutatom:

available here @LDD

És ha már iroda, akkor egy munkahelyi fotóval készítettem oldalt, ami még 2006. januárjában készült. Nem ma volt. Viszont aktuális, hisz elvileg december közepétől - gyakorlatilag a szabik miatt februártól - újra dolgozom:
Abandoned Office by Mörjike

A komment:
2006. január. Az iroda, a munkatársak. A “napi robot”. Hajnali kelés, röhanás a munkahelyre, hogy 7:00-ra bent legyek. Egy kávé, és ráhangolódás a munkára. Aztán a telefonok, az SAP, a CO-rendelések, a költséghelyek, az elszámolások, az árjegyzék, a hatalmas Excel-táblák, a SZIR. Szavak, amik másnak semmit nem jelentenek, de nekem ez volt az életem. Aztán jött Beni, és anya lettem. És ezek nekem is csak szavak lettek, persze hozájuk kapcsolt rengeteg emlékkel. Megváltoztam. Megváltozott az életem. A gondolkodásom. És változott a cég is. Jogi szétválasztás, új osztályvezető, új kollégák. Aztán a nyár végén a ráébredés, hogy nincs más megoldás, újra dolgoznom kell... És a félelem, hogy hogy fogom venni az akadályt. Persze, tudom, más is öszeegyezteti a munkát és a családot, én is össze fogom. De biztosan kemény időszak lesz, amíg beállok erre az új “létformára”. A szívem mélyén ugyanakkor várom is: új kihívás lesz, és ezért érdekes. Újra emberek között leszek, ami már kicsit hiányzott is. De nehéz lesz elengednem Benike után most már Julcsikámat is. Hiányozni is fog az a sok együt töltött idő, amit már nem fogok tudni nekik megadni... 
És egy idézet:
Képzeld el, hogy az élet egy játék, amiben öt labdával zsonglőrködsz. A labdák neve: munka, család, egészség, barátok és tisztesség. Mindegyiküket a levegőben tartod. Ám egy nap megérted, hogy a munka gumilabda. Ha leejted, felugrik. A többi ... üvegből van. Ha az egyik lepottyan, megmásíthatatlanul megkarcolódik, megreped vagy akár ezernyi darabra is törhet.
James Patterson
NEEDFUL THINGS VOL. 2 by Jo Hanna

Erről meg el is feledkeztem, ide a blogra nem tettem fel. Múlt héten jelent meg:

available here @2peas

És az oldalam, ismét egy thasos-i fotó, mert annyira megfogott a hangulata:

::: credits :::


10 megjegyzés:

kreatívhit 2010. október 26. 21:31  

Na gondoltam kilépek amikor láttam hogy ismét alkottál. Mörjike készlete tényleg remek. Az oldalad pedig kedves és ötletes. Jó az idézet is.

Pertine 2010. október 26. 21:43  

Már vártam ezt a bejegyzést, mert Mörjike boltjában nem tudom olvasgatni! Nagyon jó lett!

A tengeres kép pedig szintén kápráztató! :)

Titty 2010. október 26. 21:46  

Eszter, egy rugóra jár az agyunk! én is a régi munkahelyemet akarom majd egy oldalban megörökíteni, ugyanígy szakszavakkal, ami másnak nem sok mindent mond. csak nálam még nem állt össze a kép...
Viszont a te oldalad nagyon szuper lett!Nagyon tetszik Eszter!

Kovaxka 2010. október 26. 22:23  

Bírni fogod! Ahogy én bírom az oldalaidat :) vagy még jobban! :) Csúcs az irodai készlet és az idézet is, imádom a finomságaidat!

Mörjike 2010. október 26. 22:59  

Annyira finom oldalt tudtál csinálni megint. Fullos tartalommal! Eszter, menni fog, nyugi! Szerintem Julcsikád könnyebben fogja venni az akadályokat mint Beni. Belevaló csajszi, ahogy így átjön az oldalaidon, úgy gondolom. :)

Rita(006) 2010. október 26. 23:25  

Végre-végre! Mármint nem az, hogy dolgozni mész vissza, hanem hogy hallani felőled! Hiányoztál ám!
Mörjikének pedig igaza van, a második gyerek mindig strammabb, belevalóbb, alkalmazkodóbb. Hidd el, ha mást nem a környezetét fogja úgy átalakítani, hogy az neki komfortos legyen. Haptákba fog a kiscsaj előtt állni mindenki!

Tinci 2010. október 27. 9:26  

Gyönyörű lett az oldalad Eszter!Ja, az oldalaid!

evadraga 2010. október 27. 10:10  

Rengetegsok szép napotok van még együtt otthon! A gyerekeknek is kell a hasonló korosztályhoz való tartozás élménye. Biztos szeretni fogják az ovit. :) És Te úgysem fogod velük éreztetni, hogy most neked milyen nehéz lett. snitt :)
A melóhelyi oldal nagyon aranyos lett, illik a készlet hozzád! A tengeres gyönyörű!!
És köszönöm az idézetet, mélyen megérintett. El is teszem, oldal lesz belőle: gyerekeimnek :)

Toni 2010. október 27. 15:38  

Teljesen megértelek. Az ember valahogyan egy érzelmi vákumba kerül itthon. Kell a munka, a felnőttek társasága, de elképzelhetetlen, hogy 24 órát együtt vagy valakivel egyik nap, a másikban meg elengeded a kezét! Igaza van a csajsziknak! Julcsi talpraesett kis boszi, meg fogja találni a helyét a vele egykorúak között. Majd nézel nagyon, amikor két nap múlva ő lesz a bölcsiben a bandavezér! Egyik barátnőm mesélte, hogy a lánya szalad, mint egy angyal minden nap a csoportba játszani, ő meg a könnyeit nyelve megy dolgozni minden reggel :).
Nálam a munka lesz a nagyobb kérdőjel: mire lesz köszönet abban, amit csinálok. Hihetetlenül szétestem és minden más érdekel, csak az nem amivel a babázás előtt foglalkoztam :).

erzsocica 2010. október 31. 11:59  

A munkahelyes oldalon az idézet nagyon megfogott, csodás és igaz!
A másodiknál pedig imádom hogy csak a tenger kék színe + a háttér felirata szerepel, mint "szín"!

Megjegyzés küldése

  © Blogger template Webnolia by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP