Egy fotó - két oldal...
>> 2010. december 2., csütörtök
Kevés olyan fotó van, ahol én vagyok a gyerekekkel. Ezért örültem nagyon ennek, amikor rátaláltam a sógornőm felvételei között. November elején készült, épp a pilisvörösvári vasútállomáson vártunk a vonatra, hogy kirándulni menjünk. Annyira szeretem ezt a képet, hogy első nekifutásra egy nagyfotós oldalt készítettem vele, Osli gyönyörű új karácsonyi készletével. Én még nagyon nem vagyok karácsonyi hangulatban, bocsánat ezért... :)
Glamorous Days kit by OsDesign
avalilable here@SD
Aztán ahogy alakítgattam az oldalt, olyan sok minden jutott eszembe. Majd megláttam Katie Pertiet Thanksgiving freebie-jét, és tudtam, hogy kell egy oldalt készítenem vele, mégpedig pontosan ezzel a fotóval. Csináltam is belőle magamnak egy színpalettát, mert imádom ezeket a színeket, és ennek segítségével készült az oldal. Ilyen lett. Én mindkét oldalt nagyon szeretem, remélem, nektek is tetszik. :)
JOPKE D. - Rhoslyn
ANNA ASPNES:
Art Play Palette 4.
Art Play Palette 2.
JOANNE BRISEBOIS - 12x12 Overlays Vol. 2. - Touch of Whimsy
JOANNE BRISEBOIS & PAISLEE PRESS - Couriouser & Couriouser
SUDDENLY ARTISTIC DESIGNS - Captured Moments
K. PERTIET - Thanksgiving 2010 freebie
KASIA - This Is Me
SUE CUMMINGS:
52 Inspirations 2010 Week 40
Sketchbook Artistry
CAPTIVATED VISIONS - Project 365
A komment:
Egy fotó. Egy elkapott pillanat. Egy emlék.Nézem a fotót, és újraélem a pillanatot. Az utolsó őszi napsugarak bágyadt ereje. Gyerekzsivaj az állomáson. Benkikém, ahogy hozzámbújik a padon. Julcsikám, ahogy egyből utánozza a bátyót. Várakozás a vonatra, várakozás a kirándulásra. Ági mama, Ági és a lányok, Réka és Adélka. Korán érkeztünk. De nem baj, négy gyerekkel gyorsan repül az idő. Mindent megnéznek, a lányok énekelnek, körtáncolnak. Beni inkáb beszélget velem, ezek túl lányos elfoglaltságok. Majd megkérem Ágit, hogy csináljon rólunk egy közös fotót.Nézem a fotót, és ködbe vész a pillanat, már az életünket látom. Hihetetlen, hogy elszaladt az idő. Benikém már kész nagyfiú, kezdi felvenni a fiús attitűdöket: az én kis bújós kismackómat már nem lehet bármikor megölelni, megpuszilni. Csak ha ő is akarja. És így van ez a fotózással is. Naponta töbször hallom, hogy ’Nnna, anya...!” Itt is épp ezt mondja, szinte fülemben hallom a szavait.És Julcsikám, nemrég még a pólyában feküdt, most meg már önálló akarattal - ráadásul mekkorával! - rendelkező kishölgy. Imádja Benit, mindenhová követi, mindenben utánozza. Nem akar lemaradni semmiről. „Bbebbe, apppa, búú, annya, mamma, kuku” - a szavak, amiket oly nagy átéléssel kántál nap mint nap. Szeretem ezt az életet. Az összes nehézségével együtt. Mert nem könnyű. Mert sokszor elszakad a cérna. Mert sokszor ideges vagyok. Aztán hatalmas lelkifurdalásom van a gyerekek miatt. Remélem, hogy azért az ő emlékezetükben is ezek a pillanatok lesznek túlsúlyban.Mennyi minden jutot eszembe erről a fotóról. És így mégiscsak több lett, mint egy elkapott pillanat. Ez egy boldog emlék. Emlék az életünkről, 2010-ben...
Bejegyezte:
Eszter(beszteri)
16 megjegyzés:
Csodálatos mindkét oldalad. És ahogy szavakba öntöd... :) Ez nekem sosem fog menni.
Gyönyörűek! Nekem a nagyfotós a kedvenc!!
Ah, elájulós!! :) Mennyi szépséget közvetítessz felénk az oldalaiddal Eszti! Imádom mindkettőt! Gyönyörűek vagytok!! :)
melyiket szeressem jobban?... :)
a nagyfotós nagyon ász, de a kicsin a komment! és az a ház a fotó mellett!
hú nagyon tetszik... még ezt át kell gondolnom...:P
csodaszép mindkettő!
stunning, well balanced page, Eszter!!
and what a beautiful photo of you three!
Imádom mind a két oldalad:) és ahogy Kovaxka is írta, ez nekem sosem fog menni:) Eszméletlen gyönyörű oldalakat készítesz:)
Szépek az oldalaid, finomak a színek, tiszták a megfogalmazások képben és szóban. Én is szeretem a kommentjeidet.
hova dobjam a hátast? ha nem imádnám ennyire a munkáidat, a gondolataidat, ha nem "ismernélek", csak úgy elém kerülne ez az oldal ezzel a kommenttel, elhúznám az orrom, milyen pedáns ez a nő. biztos mindig nyugodt, kiegyensúlyozott, olyan "kardigános". Pedig annyira nem!!!!
szeretem ezt a helyet, sokat tanulok itt magamról!
Ugye mennyire furi dolgok ezek, hogy egy pillanat mi mindent és hány embert mozgat meg?! Egy fotó csupán, és indul a TE varázsod vasútja. Még szerencse, hogy jegy nélkül is enyien felszállhatunk rá! Köszönöm az utazásokat!
Már régen nem azért gyönyörködöm az oldalaidban, hogy inspirálódjak, mert arról már lemaradtam, sőt sohasem lettem volna képes még csak hasonló oldalak alkotására sem. Te ezt nem megtanultad, hanem belőled jön, "ezek Te vagy":-)
Ahogy többen is írták előttem, köszönjük, hogy a befogadásukkal részesei lehetünk az életed egy részének!
Remek poszt ez is mindenestől.
Mit mondjak Eszter: ma már nem előszörre bőgöm szét a fejemet. Míg Milán aludt Schaffer Erzsébetet néztem a tévében. A születés hete rendezvénysorozat kapcsán könyvét ajánlotta. Remélem nem sértelek, de Te is az vagy nekem, mint Ő. Az maga a csoda, aki látja a varázslatot a legkisebb történésben, a mindennapokban. És ahogy te ezt át adod képekben és kommentárban az minden csak nem mindennapi. Tudom írtam már: de jó ide eljönni!
Nagyon szeretem mindkettőt! Az meg nem baj, hogy nem karácsonyi az oldalad a készletemmel, ez is bizonyítja, hogy többféleképp felhasználható.
A másodikban a komment visz mindent. Csodaszépen fejezed ki magad, és így tényleg emlékeket alkotsz! Imádom a stílusod.
Gyönyörű Rólatok a fotó és az oldal is. Imádom ahogy a pillanat hangulatát a kommenteddel vissza tudod adni, és át tudod adni. Mindig telis-tele vannak érzemlekkel az oldalaid, kommentjeid. Imádom őket olvasni!:)
I don't understand your language, but the layouts are great!!!!!
xxx Marleen
Mindent leírtak már előttem, sokszor dicsértelek már, de valahogy újra és újra meg akarom fogalmazni neked, hogy mivel tűnsz ki. Jó oldalt lehet csinálni, jól használni egy készletet, jól alakítani egy fotót, az ember ráérez. De amivel és ahogy te megtöltöd őket,az már kivételes tehetség!
Megjegyzés küldése