Etetésre várva
>> 2009. július 4., szombat
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgD3KbohRFOoldZQQOqiVypns-4RJlO5O1q13fgkkK_JZR6T1GrWkp3UjZSPop_cL48ibe6geAA6-84qo9qndtMrL4XVKEk0rpTerQmMOvT8og9z0LLafb3EWilc_-FNnzre0eZu2R4X7g/s400/090615_etet%C3%A9sre+v%C3%A1rva.jpg)
Megszenvedtem ezzel a képpel, és igazából nem is teljesen vagyok elégedett, de ebben az állapotában már vállalhatónak tartom, és egyelőre úgysem sikerülne már ennél jobbra, annyira belém égett.
Sajnos a fotó nagyon rossz minőségű volt - nem a legjobb a gépem, és elég rosszak voltak a fényviszonyok, amikor csináltam. Viszont annyira megmaradt bennem ez a pillanat, ahogy ott ültek, komolyan, és várták a kaját, hogy mindenképp meg kellett örökítenem.
És a Cewe oldalán pont most olvastam egy cikket a Képregényről. Szerencsére ezzel olyan állapotba került a fotó, ami már élvezhető. (Egyedül az utolsó lépést hagytam ki, amúgy mindent úgy csináltam, ahogy ott le van írva.)
A háttér két színét elválasztó(összekötő?!) kék szalag ecsettel készült (Ribbons Revolution Brushes by Rozairo).
Ebben a felbontásban a szöveg nem nagyon olvasható, így bemásolom:
Most nézem, hogy ebben a felbontásban nem igazán szép a kép, így belinkelek egy nagyobbat is. (kép)
Sajnos a fotó nagyon rossz minőségű volt - nem a legjobb a gépem, és elég rosszak voltak a fényviszonyok, amikor csináltam. Viszont annyira megmaradt bennem ez a pillanat, ahogy ott ültek, komolyan, és várták a kaját, hogy mindenképp meg kellett örökítenem.
És a Cewe oldalán pont most olvastam egy cikket a Képregényről. Szerencsére ezzel olyan állapotba került a fotó, ami már élvezhető. (Egyedül az utolsó lépést hagytam ki, amúgy mindent úgy csináltam, ahogy ott le van írva.)
A háttér két színét elválasztó(összekötő?!) kék szalag ecsettel készült (Ribbons Revolution Brushes by Rozairo).
Ebben a felbontásban a szöveg nem nagyon olvasható, így bemásolom:
Sajnos a lakásunkban elég kicsi a konyha, így az étkezések a szobában zajlanak. És ha Julcsánkat etetem, akkor természetesen Beni sem akar kimaradni semmi jóból, így arra vár, hogy neki is én adjam a szájába a falatot. Szóval mindenki türelmesen vár a sorára...
Most nézem, hogy ebben a felbontásban nem igazán szép a kép, így belinkelek egy nagyobbat is. (kép)
1 megjegyzés:
Édes kis történet! Nagyon aranyosak :)
Megjegyzés küldése