New releases by Dido Designs

Didó újabb csodás dolgokat alkotott. Mutatom is őket:

AVAILABLE HERE @A5D

A sablonkészlettel még nem érkeztem oldalt készíteni, de mutatom a keretekkel készült oldalamat. Eléggé szentimentálisra sikeredett, imádott nagyapámról készítettem... :)

Torn photo frames and Stitched Frames Vol. 1 by Dido Designs

One Click - collab by Dido Designs and Therese Rydström

Hands Across The Gulf - charity collab

Take Me Home add on by Amy Hutchinson

Fruit Cocktail Add On by Amy Hutchinson

Amora by Jopke D.

És a komment:

Büszke ember volt, egy igazi józan parasztember. És imádott engem. Én is őt. Nagyon erős kötelék volt köztünk, születésem óta. Szigorú elvei voltak, de bármit elnézett nekem. Ha náluk voltam, rólam szólt minden.

Emlékszem, gimnazista voltam, egy téli este sötétben mentem haza az iskolából. Egy öreg bácsi ment előttem, és én figyelmetlenül továbbsiettem. De ahogy hazaértem, pár perc múlva csengettek. Én mentem a kapuhoz, és nagyon megrémültem, amikor megláttam, hogy ő áll ott. Jéghideg kéz markolt a szívembe, azt hiszem, akkor szembesültem először vele, hogy elveszíthetem, hogy el fogom veszíteni. 

Aztán még velünk volt pár évig, és sok-sok szép dolgot éltünk meg együtt. És voltak rosszak is. Igazi férfiember volt, életében egyszer láttam sírni. És hatalmas ajándéknak érzem a sorstól, hogy engem annyira szeretett, hogy sírt előttem.

Sokszor kísért ennek a téli estének az emléke még ma is. Pedig már oly sok éve, hogy eltávozott.

Amikor utoljára láttam, még kikísért a buszmegállóba. Vigyázz magadra, mondtam neki, és azt válaszolta: Te vigyázz magadra! Mire következőleg mentem volna hozzájuk, meghalt.  Ha rágondolok, mindig ez a kép jut eszembe, ahogy ült a padon, és integett egészen addig, míg el nem tűnt a busz.

Írom ezeket a sorokat és potyognak a könnyeim. Mert rettenetesen hiányzik, még mindig. Ugyanakkor boldog vagyok. Mert ismerhettem, mert szerethettem, mert ő volt a nagyapám.